Mint később megtudtam, a film alapjául egy azonos nevű könyv szolgált, melyet Chris Van Allsburg
írt gyerekeknek. Ebben a könyvben a két főszereplő gyerek (Judy és
Peter) talált egy társasjátékot egy parkban, amit hazavittek és otthon
ezzel ütötték el az időt. A társasjátékhoz egy figyelmeztető mondat volt
mellékelve, mégpedig az, hogy ha elkezdik, addig nem szállhatnak ki,
ameddig be nem fejezik. Ezt figyelmen kívül hagyták. Azonban arra nem
számítottak, hogy minden lépésüknek hatása lesz a való életükre (ha az
oroszlánra léptek, megjelent a szobájukban egy oroszlán).
 |
Alapmű: Chis Van Allsburg: Jumanji
Műfaj: kaland, akció, vígjáték, fantasy
IMBD értékelés: 7,0/10
|
A 2017-es Jumanji film főszereplője 4 iskolás fiatal, akiket
ugyanazon a napon bűntettek meg és az iskola pincéjében kellett
tevékenykedniük. Itt találtak egy videójátékot, melyet beüzemeltek,
avatart választottak maguknak és a játék elindításakor csodák csodájára:
belecsöppentek a virtuális valóságba, felvették az avatarjuk
személyiségét, tudását és kinézetét. Itt különböző feladatokat kellett
megoldaniuk, különböző kalandokban vettek részt. A cél: a kiszabadulás. A
veszély az, hogy örökre a videójátékban maradhatnak.
Számomra
a legérdekesebb rész az volt, amikor kiderült az, hogy a való világ
szomszédságából 20 éve eltűnt fiú a Jumanji videójátékban rekedt, aki
azt hitte, hogy csak pár hete lehet a játék része.
Összességében egy nagyon vicces filmről van szó, fáradtabb estére
tökéletes. Érdekes az, hogy a film elején megismert szereplők teljesen
velük ellentétes karakterek bőrébe bújnak, tetszett az, ahogyan ezzel
próbálnak megbirkózni.
Azoknak ajánlom, akiket nem zavarnak a fizikai képtelenségek, akik el
tudnak tekinteni attól, hogy a hús-vér emberek köddé válnak és beszívja
őket egy kis doboznyi gépezet. Mindaz ami ezután történik már
elfogadhatóbb, hiszen egy játékban minden lehetséges.
